4544 Nyírkarász, Fő út 67.
A házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége!
A Házirendet:
az iskola intézményvezetője készíti el,
és a nevelőtestület fogadja el.
A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
Ezen házirend:
a 2011.évi CXC. –a nemzeti köznevelésről szóló törvény
a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának és Pedagógiai Programjának alapján készült.
A házirend szabályai - mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák -kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt.
A házirend elsősorban a tanulókra tartalmaz magatartási szabályokat, de egyrészt a pedagógusokra, szülőkre és más alkalmazottakra is tartalmazhat (például a helyiséghasználat rendjének meghatározásakor, vagy a jogorvoslati és kapcsolattartási szabályokban), másrészt a tanulókra vonatkozó házirendi előírásokat a pedagógusoknak és más iskolai dolgozóknak is alkalmazni kell.
Intézményünk minden diákja kulturált, udvarias és segítőkész magatartással tartsa be mindenkor:
a társadalmi együttélés szabályait,
viselkedjen méltóan az intézmény jó hírnevéhez,
védje az iskola becsületét, gazdagítsa hagyományait,
óvja saját és társai épségét és a közösség tulajdonát!
a tanulók nagyobb közössége a tanuló létszám 25 %-a.
A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a Diákönkormányzat véleményét, javaslatát, lehetővé teszi az ilyen témájú tantestületi értekezleteken való részvételüket.
A tanulók jogait és kötelességeit a köznevelési törvény 46.§-a tartalmazza. Ennek alapján:
Minden tanuló joga, hogy:
Részesüljön:
az adottságainak, a képességeinek, az érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban,
egészségvédelemben, baleset és munkavédelemben,
rászorultságakor szociális ösztöndíjban, támogatásban,
érdemi tájékoztatásban és érdekvédelemben.
Védjék, tiszteletben tartsák:
emberi méltóságát, jogait, azok gyakorlását,
világnézeti meggyőződését,
nemzeti, etnikai önazonosságát.
Igénybe vegye:
a napközi otthoni, tanulószobai, kollégiumi ellátást,
az egészségügyi, étkezési szolgáltatást;
az intézmény létesítményeit,
a diákjuttatásokat, kedvezményeket, biztosítást.
Részt vegyen:
a diákkörök munkájában, a választható foglalkozásokon,
az érdekeit érintő döntések meghozatalában,
a diákönkormányzat munkájában,
az alapfokú művészeti képzésben,
az iskolán kívüli társadalmi szervezetekben.
az integrációs- vagy képesség-kibontakoztató programban, amennyiben megfelel a programban való részvétel feltételeinek.
Kérelmezze:
a tanórai foglalkozások alóli felmentését;
más intézménybe való átvételét,
tudásának független vizsgabizottság általi értékelését.
Véleményt nyilvánítson mások emberi méltóságát tisztelve, ismerje és gyakorolhassa jogait.
Sérelem esetén az iskola tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője - a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot.
Az iskolai Diákönkormányzat (DÖK) megválasztása tanévenként a Diákközgyűlésen történik. Az iskolai közösségek életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton (DÖK) keresztül érvényesíthetik jogaikat.
A házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségek tanulói létszámának 50 %-át érintő kérdésekben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.
Kötelező a véleményezés kikérése az iskola kisebb tanulócsoportját (pl. osztály) érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben.
Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét.
A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít.
Az iskolába beiratkozott tanulók a Köznevelési törvény 46.§ (6) bekezdésében meghatározott jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétől (az első tanítási naptól) gyakorolhatják.
Minden tanuló kötelessége, hogy:
Teljesítse tanulmányi kötelezettségét rendszeres munkával, fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően.
Tiszteletben tartsa mások emberi méltóságát és jogait.
Aktívan és pontosan vegye részt a szükséges felszereltséggel:
a kötelező és a választott foglalkozásokon,
az intézmény ünnepélyein és közösségi rendezvényein,
Megtartsa:
a házirendet, az intézményi szabályokat,
a tanórák (foglalkozások) rendjét,
az egészségvédő és a biztonságvédő ismereteket,
az eszközök, berendezések használati szabályait.,
Óvja saját és társai:
testi épségét, egészségét és biztonságát.
Életkorához igazodóan közreműködjön pedagógusi irányítással:
a közösségi élet feladatainak ellátásában,
környezete rendezetten tartásában,
a használt eszközök, helyszínek karbantartásában,
a tanórák, foglalkozások előkészítésében, lezárásában;
Haladéktalanul jelentse a pedagógusnak a veszélyes állapotot, tevékenységet, balesetet.
Diákönkormányzat:
A tanulók, a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra.
A diákönkormányzat véleményt nyilvánít:
az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,
a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,
az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
a házirend elfogadása előtt.
a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,
a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,
a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,
az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,
az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,
a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,
az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben.
A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt:
saját működéséről,
a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,
hatáskörei gyakorlásáról,
egy tanítás nélküli munkanap programjáról,
az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről.
A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni.
A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola a helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését.
Diákközgyűlés:
A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.
A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola intézményvezetője, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:
az iskola intézményvezetője legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,
a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.
/ A szorgalmi idő alatt az iskola hétfőtől - péntekig 645-től 1800-ig áll nyitva iskolai munka céljára. /Tanulás, napközi, szakkör, könyvtár, tömegsport stb. /
/ A kapunyitást reggel a hivatalsegédek végzik, este ugyancsak ők zárják az iskolát.
/ A nevelők, tanulók érkezése az iskolába: tanórai, tanórán kívüli, egyéb foglalkozások megkezdése előtt 15 perccel érkeznek az iskolába. Az ügyeletes nevelők, tanulók és a "hetes" teendőket ellátó tanulók 730-ra jönnek iskolába.
/ Az iskolába érkező gyerekek foglalkozásáról, felügyeletéről az ügyeletes nevelők gondoskodnak.
/ Az ügyeletes tanulók iskolába érkezéskor jelentkeznek az ügyeletes nevelőknél. 6./ A tanítás időpontja:
A tanítás reggel 800-kor kezdődik.
1. óra 8-tól – 845-ig, 2. óra 855-től – 940-ig,
3. óra 1000-től - 1045-ig, 4. óra 1055-től – 1140-ig, 5. óra 1150-től – 1235-ig,
6. óra 1245-től – 1330-ig tart.
A délutáni tanítási órák 14-kor kezdődnek.
/ A tanítási órák 45 percesek, az óraközi szünetek 10 percesek, kivéve a második szünetet, amely 20 perces. A szüneteken belül kell megoldani a becsengetést, sorakozást, felvonulást. A napközi és a tanulószobai foglalkozások időtartama 60 perc. A tanítási órák, a napközis foglalkozások ideje alatt a tanulókat az óráról kihívni, az órát zavarni nem szabad.
/ A tanítási órákat bizonyos esetekben tömbösíteni lehet. Ez esetben a változást az intézményvezetőnek előzetesen be kell jelenteni.
/ Az órarend elkészítésénél elsődleges szempont a tantárgyak egyenletes elosztása, a tanulók arányos terhelése.
/ Az órarend, a nevelőtestület döntése szerint a tantervi óraszámok figyelembevételével fél évre készül, heti óratervvel, vagy egész tanévre kétheti óratervvel.
/ Az óraközi szünetek eltöltésére vonatkozó elvek:
/ Az óraközi szünetek kezdetét és végét csengőszó jelzi.
/ A szünetek időtartama alatt jó idő esetén a tanulók az udvaron tartózkodnak, rossz idő esetén a folyosón, illetve az előtérben.
/ Étkezés: - A tanulók a tízóraijukat a 20 perces szünetben fogyasztják el. Ennek figyelembevételével kell a tanulóknak a tízórait kiosztani. A tanulók ebédeltetése a negyedik óra után folyamatosan történik.
/ A tanuló kötetlen, vagy szervezett foglalkozásokon az iskolában csak akkor tartózkodhat,
ha foglalkozáson vesz részt, - ha felnőtt felügyelet biztosított. Az itt felsoroltakon kívül tanuló az osztályteremben, tornateremben nem tartózkodhat.
/ Az iskolában, a tanítási órák megtartása osztálytermi és szaktantermi rendszer kombinációjában zajlik. Teremcsere esetén a tanulók a tanítási órák után a nevelő felügyelete mellett a számukra meghatározott terembe vonulnak. Az osztály egyik hetes tanulója a tantermet a másik osztály hetes tanulójának átadja, és az osztály másik hetes tanulója az új tantermet átveszi. Az új tanterem átvételekor a hetesek a tanterem rendjét, berendezési állagát ellenőrzik. Probléma esetén az ügyeletes nevelőnek jelentést tesznek.
/ A tanári szobába tanuló - nevelő jelenléte nélkül - nem léphet be, ott nem tartózkodhat. Amennyiben a tanuló a nevelőiben tartózkodó személlyel kíván beszélni, úgy bekopog és kihívatja a nevelőt.
/ A szertárba csak a szertárért felelős nevelő által kijelölt tanulók léphetnek be. 18./ Érkezés, távozás az iskolából:
A tanulók és a nevelők a tanítás megkezdése előtt 15 perccel kötelesek az iskolában megjelenni. A tanórai, napközi otthoni, tanulószobai foglalkozások befejezése után a tanulók zárt rendben, csoportosan távoznak az iskolából. Ezért az utolsó órát, illetve foglalkozást tartó nevelő a felelős.
/ A tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, azok szünetében, ill. iskolai rendezvényeken a tanulók mobiltelefont nem használhatnak. Amennyiben a tanuló mobiltelefont hozott magával, azt köteles kikapcsolt állapotban tartani.
/ Az iskolai ünnepélyeket, megemlékezéseket a nevelőtestületnek a munkatervben ezzel megbízott tagjai készítik elő, rendezik. Az előkészítő munkában, a rendezésben való részvétel, továbbá az ünnepélyeken való megjelenés minden pedagógusnak kötelessége. Az iskolai ünnepélyeken a megjelenés a tanulók számára is kötelező.
Az iskolai ünnepélyek, megemlékezések, továbbá a tanítási időn kívül szervezett egyéb összejövetelek / klubdélután, karácsony, farsang / előkészítése nem történhet a tanítás rovására.
Iskolai ünnepélyek:
tanévnyitó ünnepély,
tanévzáró ünnepély,
október 23.
március 15.
Gyermeknap,
Karácsony
A március 15-ei és október 23-ai ünnepnapot a megelőző munkanapon tartjuk, a tanítási időn kívüli időpontban.
A megemlékezéseket (október 6., február 25., április 16., május 1., június 4. ) osztályfőnöki órákon tartják meg az osztályfőnökök, melyet az osztálynaplóba be kell jegyezni Hagyományaink:
- Tanévnyitó
Szeptember 29-én tanítás nélküli munkanapon tartjuk meg az Európai Diáksport napot és az első osztályosok avatását.
Töklámpás felvonulás
Farsang, melyet a 8.-osok tánca nyit meg
Szülők-nevelők bálja
Minden év áprilisában névadónk tiszteletére Váci hetet szervezünk.
Fordított nap
A Mikulás napra a 8.-osok műsorral készülnek.
Kreatív karácsony
Non-stop vetélkedő
Nyílt tanítási nap
Iskolahívogató
Adventi koncert
Az iskola kiváló tanulói a tanévzáró ünnepségen elismerést, jutalmat kapnak.
/ Az iskolában a foglalkozások szünetében tanári felügyeletet kell tartani.
/ Az ügyeletes nevelők kötelességeit az iskola egységes nevelési eljárásai tartalmazzák.
/ Az ügyeletes nevelők beosztását az intézményvezető helyettes végzi.
/ Az iskolába érkező tanulók jó idő esetén az udvaron, esős, hideg időben az előtérben gyülekeznek.
/ Az iskolaépületbe a tanulók 745-kor vonulnak be, az ügyeletes nevelők és ügyeletes tanulók jelentétében.
/ Az ügyeletes tanulók beosztásáért, feladatuk végzéséért, értékeléséért az osztályfőnöki munkaközösség vezető és az osztályfőnökök felelősek.
/ Az ügyeletes tanulók munkájukat a kialakított rend szerint végzik.
Ha a szülő, vagy bárki más a nevelőt óra közben keresi, meg kell várni a tanítási óra végét. A tanítási óráról csak nagyon indokolt esetben lehet kihívni a nevelőt, az intézményvezető, vagy intézményvezető helyettes beleegyezésével. Ha az iskolába olyan személy érkezik, aki magatartásával veszélyezteti a tanulók erkölcsi, vagy fizikai épségét, jogsértést követ el.
Az iskolában a hit-és erkölcstan/erkölcstan oktatás megszervezése a jogszabályokban előírt módon történik.
Az iskola intézményvezetője minden év március 16. és március 31. között nyilvánosságra hozza a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését vállaló egyházi jogi személyek megnevezését, illetékes képviselője nevét, címét.
Beiratkozáskor, átiratkozáskor a szülő írásban nyilatkozik arról, hogy a hit-és erkölcstan oktatást, vagy az erkölcstan oktatást igényli gyermeke számára.
Abban az esetben, ha a szülő nem tesz nyilatkozatot, az iskola a tanuló számára erkölcstan oktatást szervez.
Amennyiben a szülő a következő tanévre módosítani kívánja választását, az erre vonatkozó szándékát minden év május 20-ig írásban közli az intézményvezetővel, ill. az egyházi jogi személy képviselőjével.
Az iskola által szervezett, kötelező iskolán kívüli rendezvényeken a programon résztvevőkre a kulturált viselkedés szabályai vonatkoznak. A nevelőkkel megbeszélt szabályokat a tanulóknak kötelességük betartani, annak elmulasztása vagy megszegése esetén a tanuló kizárható a programokból.
Az alábbi szabályok betartása valamennyi tanulóra nézve alapvetően elvártak az iskolai és iskolán kívüli kötelező rendezvényeken:
Fogadjon szót az őt kísérő felnőtteknek.
Tartsa be a közlekedési szabályokat.
Alkalomhoz és helyhez illő ruházatot és felszerelést használjon.
Felszerelését, ruházatát tartsa rendben.
Minden tanuló által kerülendő:
Nyilvános helyeken (közlekedési eszközökön, közterületen, szálláshelyen, vendéglátó-ipari egységekben stb.) való hangoskodás, udvariatlan magatartás.
Durva, trágár szavak használata.
Tudatmódosító szerek beszerzése, használata, terjesztése, ezek hatása alatti megjelenés.
Megbeszélt időpontokról történő késés.
Rongálás, mások eszközeiben, tulajdonában, vagyontárgyaiban, a természeti és történelmi értékekben tett szándékos károkozás.
Az arc és köröm festése, tetoválás és a rágógumizás.
Minden tanulóval szemben támasztott alapvető elvárás, hogy iskolán kívüli magatartásával ne csorbítsa az iskola hírnevét.
Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelmi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első osztályfőnöki órán kerül sor az iskola baleset- és munkavédelmi felelősének irányításával.
A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának
A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak; az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek állagát megóvni.
Gondatlanságból eredő kár esetén a tanuló kártérítésre kötelezett.
A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a részére ingyenesen biztosított tankönyv, szótár, szöveggyűjtemény, atlasz elvesztéséből, megrongálódásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Ez azonban nem vonatkozik a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenésre.
Az iskola azokért a 5000.-forintnál nagyobb értékű tárgyi eszközökért, készpénzért, amelyek a tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükségesek (pl.: mobiltelefon, ékszer, audio-vizuális eszközök stb.), abban az esetben vállal felelősséget, ha azt a tanuló az iskolába érkezéskor megőrzésre átadja.
Minden olyan eseményt rendkívülinek kell tekinteni, melynek bekövetkeztét előre nem lehet tudni: Pl. bombariadó, árvíz, tűz gázrobbanás stb. A rendkívüli esemény észlelésekor a nevelők és az alkalmazottak elsődleges feladata a riasztás és a tanulók biztonságos helyre való kísérése az épületből. Ezzel egy időben a rendőrség, tűzoltóság, mentők értesítése. Az épület kiürítése, a tanulók biztonságos helyre való vonulása a tűzvédelmi szabályzatban rögzítettek szerint történik. A karbantartók feladata az esemény észlelése után a szükséges intézkedések megtétele: áramtalanítás, gázcsapok elzárása stb. A riasztó jelzést,és az ezt követő sorakozást az intézmény valamennyi dolgozójának, tanulójának ismerni kell.
A tanulók által betartandó viselkedési szabályokat a házirend 1. számú melléklete tartalmazza. ( Tanulók etikai kódexe)
Az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a kötelezően választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető. Ezeket az órákat a pedagógiai programban található évfolyamonkénti óraterv tartalmazza.
Az iskolába történő beiratkozás a kötelezően választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti.
Az iskolai jutalmazás formái:
Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:
szaktanári dicséret napközis nevelői dicséret osztályfőnöki dicséret intézményvezetői dicséret nevelőtestületi dicséret
Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén
szaktárgyi teljesítményért példamutató magatartásért kiemelkedő szorgalomért
példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.
A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni.
Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.
Az iskolai szintű versenyek helyezettjei oklevelet kapnak.
Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve az előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók év végén intézményvezetői dicséretben részesülnek, a verseny színvonalától függően oklevelet és könyvjutalmat kapnak.
A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni.
Az intézményvezetői és nevelőtestületi elismerést az egész tanulóifjúság tudomására hozzuk.
A felsorolt jutalmazási eljárásokon kívül az iskola más jutalmazási formákat is kezdeményezhet.
A sorrend betartása nem kötelező (az intézményvezetői dicséretet nem kell megelőznie az osztályfőnöki dicséretnek).
Azt a tanulót, aki:
tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, a tanulói házirend előírásait megszegi, igazolatlanul mulaszt, bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.
Az iskolai büntetések formái:
szaktanári figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intés osztályfőnöki megrovás intézményvezetői figyelmeztetés intézményvezetői intés intézményvezetői megrovás tantestületi figyelmeztetés tantestületi intés
tantestületi megrovás
Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben
a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni.
A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
Az iskolai fegyelmező intézkedések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni.
A fegyelmező intézkedést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás során, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető:
A fegyelmi büntetés lehet:
megrovás
szigorú megrovás
meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása,
áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába,
eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától
kizárás az iskolából.
Tanköteles tanulóval szemben az „eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától” és a
„kizárás az „iskolából” csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. Ha a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem sikerül új iskolát keresni, a Kormányhivatal hét napon belül másik iskolát jelöl ki a tanuló számára.
Az „áthelyezés másik iskolába” fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola intézményvezetője a másik iskola intézményvezetőjével megállapodik a tanuló átvételéről.
A „meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása” fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkozik.
Fegyelmi eljárás szabályai:
A kötelezettségszegéstől számított három hónapon belül indítható (kivétel, ha büntető –vagy szabálysértési eljárás indult és az nem végződött felmentéssel),
Fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát és értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni.
A fegyelmi határozatot a nevelőtestület hozza.
Be kell szerezni az iskolai diákönkormányzat véleményét.
A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, ha kiskorú, szülőjét is értesíteni kell, be kell vonni.
Ha a tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy a tényállás tisztázása miatt indokolt, fegyelmi tárgyalást kell tartani.
Fegyelmi tárgyalás:
A fegyelmi tárgyalás lefolytatására legalább háromtagú fegyelmi bizottságot kell létrehozni a nevelőtestület tagjaiból.
A fegyelmi tárgyalás lefolytatására a 20/2012. EMMI rendelet 53-62.§ rendelkezéseit kell alkalmazni.
A tanköteles tanulónak az iskolai kötelező foglalkozások távolmaradását igazolni kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló:
Előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra: engedélyt 1-3 nap esetében az osztályfőnök, több nap esetén az intézményvezető adhat. Indokolt esetben egy-egy tanítási óráról való távolmaradásra a szaktanár is adhat engedélyt.
Betegsége miatt volt távol, és azt az alábbiak szerint igazolja:
Két napnál nem hosszabb betegséget a szülő igazolhat.
Két napon túli betegség esetén orvosi igazolás szükséges.
Attól a tanulótól, aki betegségre hivatkozással gyakran van távol az iskolai foglalkozásoktól, a szülő igazolása ellenére orvosi igazolást kell kérni.
Egy napnál nem hosszabb hiányzást a szülő tanévenként öt alkalommal igazolhat. A szülői igazolás módja a tájékoztató füzetbe vagy a KRÉTA-ba való bejegyzés. A szülő a tájékoztató füzet útján vagy személyesen kéri a távolmaradás engedélyezését is.
A tanuló mulasztása igazolt, ha hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott a kötelező foglalkozásokon részt venni.
A tanuló tanítási órákról, foglalkozásokról való távolmaradását a KRÉTA rendszerbe a pedagógus vezeti be. A foglalkozásokról való mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnököknek kell bemutatni a tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt napon belül
Igazolatlan mulasztás:
Ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.
Ha a tanuló engedély nélkül marad távol, és azt kellően igazolni nem tudja.
Saját hibájából marad távol az iskolától.
Ha a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan.
Az iskola köteles a szülőt értesíteni :
a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, valamit akkor is,
ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.
Ha az iskola értesítése ellenére a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.
Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola intézményvezetője – a szülő figyelmét felhívja a következményekre és jelzi a hiányzást a család-és gyermekjóléti központnak. Ezt követően a gyermekjóléti központ fog tájékoztató levelet küldeni a szülőnek.
Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az iskola bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat.
Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, ebben az esetben az iskola vezetője továbbra is az illetékes járási hivatalnak küldi meg a szabálysértési feljelentést.
Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola intézményvezetője kezdeményezi a családtámogatási ügyben eljáró hatóságnál a családi pótlék szüneteltetését. Továbbá jelzi a Gyámhatóság felé a hiányzást, hogy a Gyámhatóság a 16. éven aluli gyermek esetén védelembe vételi eljárást tudjon biztosítani.
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke tanköteles tanuló esetén harminc óra.
Az igazolt és igazolatlan mulasztott napok számának összesítését az osztályfőnök végzi.
Az iskolai foglalkozásra későn érkező tanulókat felelősségre kell vonni, a szülőt a késésről írásban kell tájékoztatni. Ha a tanuló saját hibájából ismételten elkésik, az eset súlyosságához mérten büntetésben kell részesíteni.
Ha a tanuló igazolatlanul hiányzik az iskolai foglalkozásról, illetve öt vagy több alkalommal késik, nem lehet példás magatartása.
Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök, a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el, kezdeményezik az intézményvezetőnél a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárás megindítását.
Késés esetén nem csak azt regisztrálja a nevelő, hogy a tanuló késett, hanem azt is, hogy hány percet. Ha ezek a késések kitesznek negyvenöt percet, akkor a tanuló kap egy igazolt vagy igazolatlan órát, attól függően, hogy igazolt vagy igazolatlan késésből jött össze a negyvenöt perc.
Ide tartozik:
Tornaterem Tantermek Sportpálya és udvar
Az iskola épületét címtáblával, az osztálytermeket és szaktermeket a Magyarország címerével kell ellátni. Az intézmény minden dolgozója és tanulója felelős:
a közösségi tulajdon védelméért, a felszereltség állagának megőrzéséért
az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért
az energiával és az oktatáshoz szükséges anyagokkal való takarékoskodásért
a tűz- és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.
a/ Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményvezető írásos engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Ekkor a használatba vevő a tárgyak épségéért anyagilag felelős. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát iktatni kell.
b/ A szakmai felszerelések, a szemléltetőeszközök, szemléltetéshez felhasznált anyagok megrendeléséről a szakmai munkaközösségek, beszerzésükről az iskolagondnok gondoskodik az intézményvezető engedélyezése után. A tanításhoz használt szemléltetőeszközök, anyagok, médiák órán való felhasználásának biztosítása a tanár feladata. Az eszközök, berendezések hibáját jelenteni kell, illetve a hibás eszközöket, berendezéseket le kell adni a hiba megjelölésével. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell.
A vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell! A termek zárását a tanítási órák után a karbantartók végzik, más esetben a termet használó nevelők.
A tantermek, szaktantermek, tornaterem, stb. balesetmentes használhatóságáról, az azokban elhelyezett eszközök állapotának vizsgálatáról az ott tanító pedagógus gondoskodik. A termek használatának rendjét a házirend szabályozza. A szertárak biztonságos zárhatóságáról, karbantartásáról a szertárfelelős tanár gondoskodik. Oda tanulók csak az illetékes tanárral együtt, vagy csak az ő utasítására mehetnek be, és csak az általa előírt feladatokat hajthatják végre.
Törvényi szabályozás
Az iskola tankönyvellátási rendjét az alábbi jogszabályok határozzák meg:
2011.CXC köznevelési törvény,
20/2012 (VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
16/2013. (II.28.) EMMI rendelet az iskolai tankönyvellátás rendjéről
17/2014. (III.12) EMMI rendelet a tankönyvtámogatás valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
4/2017. (IV. 10.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus- kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyv támogatás valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17=2014 (III. 12.)EMMI rendelet módosításáról
1265/2017 (V. 29.) Kormányhatározat, amely az ingyenes tankönyvellátást kiterjeszti az 5.-
8. évfolyamra, valamint a középiskola 9. évfolyamára A tankönyvek kiválasztásának elvei
A kiválasztott tankönyveknek meg kell felelniük a mindenkor érvényes keret- és helyi tanterveknek.
A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni.
A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése- az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz hozzájutás lehetőségét.
A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék.
Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről.
Az iskolának legkésőbb május 31-ig közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek.
Kedvezményre való jogosultság
A 1265/2017. (V. 29.) kormányrendelet értelmében az ingyenes tankönyvellátás az iskola valamennyi évfolyamára kiterjed.
Az iskolai tankönyvrendelés rendje (16/ 2013. (II. 28. 26. § 1-3.)
A tankönyvrendelést az iskola a Kisvárdai Tankerülete egyidejű tájékoztatásával és jóváhagyásával a KELLO által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg azzal, hogy
tankönyvrendelés határideje április utolsó munkanapja,
a tankönyvrendelés módosításának határideje június 30.
a pótrendelés határideje szeptember 15.
A tankönyvrendelést a körülményekhez képest elvárható legteljesebb körben kell megtenni, a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának a feltüntetésével. Az iskolának a megrendelés során azokat a tanulókat is fel kell tüntetni, akik számára nem rendel tankönyvet az okok megjelölésével.
Az iskola a hit- és erkölcstanoktatáshoz a bevett egyház által alkalmazott tankönyvekre vonatkozó rendelését tankönyvenként és egyházanként összesítve küldi meg a KELLO részére. A tankönyvek beszerzéséről és az iskolákhoz tanévkezdésre történő eljuttatásáról a bevett egyház gondoskodik.
A módosításra és a pótrendelésre csak indokolt esetben, így különösen az osztálylétszám változása esetén kerülhet sor. A módosítás és a pótrendelés során csak a végleges rendelésben megadott tankönyvek darabszámát lehet módosítani. A módosítás az eredeti rendeléstől max. 15 %-ban térhet el.
A tankönyvfelelős feladatai:
Az iskola tankönyvellátásával kapcsolatos feladatok szervezéséért az igazgató a felelős.
Az iskola igazgatója gondoskodik arról, hogy az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket továbbá a pedagógus kézikönyveket az iskola könyvtári állomány nyilvántartásába vegyék, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeljék, és a tanuló, illetve a pedagógus részére a tanév feladataihoz az iskola házirendjében meghatározottak szerint bocsássák rendelkezésre.
A tanuló és a pedagógus tankönyveket köteles az utolsó tanítási napon visszaszolgáltatni.
A tankönyvek nem rendeltetésszerű használata szándékos rongálásnak minősül.
A tankönyvfelelőst az iskola igazgatója jelöli ki.
A tankönyvfelelős a nevelőtestület tagjaival közösen kiválasztja és összegzi az iskolába használatos tankönyveket, segédkönyveket a tanterveknek megfelelően.
Minden évben a meghatározott időpontig elkészíti a tankönyvrendelést. Folyamatosan kapcsolatot tart a KELLO-val és a tankönyvkiadókkal.
Részt vesz a tankönyvellátással, pedagógus-kézikönyv ellátással kapcsolatos helyi feladatok ellátásában.
Tájékoztatási kötelezettség
Az iskola írásban és a honlapján tájékoztatja a tanulókat és a szülőket tankönyvellátással kapcsolatos eljárásról.
Osztályozó vizsga
Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha:
felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,
engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a 250 órát, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető , valamint az igazolatlan mulasztásainak a száma nem haladta meg a húsz tanórai foglalkozást és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.
Javítóvizsga:
Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha
a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,
az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.
Különbözeti vizsga:
A tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja.
Pótló vizsga:
Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.
Fel nem róható ok: minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.
A pótló vizsga, ha az intézményvezető hozzájárul, az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban is letehető, ha ehhez a feltételek megteremthetőek.
Ha a vizsgázó azt kéri, a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.
A tanulmányok alatti vizsgák időpontjai:
Különbözeti vizsga időpontjai intézményünkben: október vége és április vége
Osztályozó vizsga: első félév és a második félév zárását követően február ill. szeptember1-jéig
Javítóvizsga: az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tartható.
A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.
A kiskorú tanuló szülője a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, ha a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha a tanuló osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola intézményvezetője a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát.
A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt
független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak.
A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll.
Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit a házirend 2. számú melléklete tartalmazza.
A Házirend vonatkozásában Pásztor Gyula Csabáné igazgató, a Kisvárdai Tankerületi Központ részéről, mint az intézmény fenntartója egyetértési jogot gyakorol.
Aláírásommal tanúsítom, mint a fenntartó döntésre jogosult szervezeti vezetője a Házirend fenti rendelkezéseivel egyetértek, azokat jóváhagyom.
Kisvárda, 20……………………………………...
Pásztor Gyula Csabáné igazgató
Kisvárdai Tankerületi Központ
28